PAPP GÁBOR

Sziasztok! Ebben a mai részben Papp Gábor lesz a vendégem a thepitch.hu oldal tulajdonosa, aki az egyik legismertebb és elismertebb szakértő keresőoptimalizálás, SEO témakörben.Gábort arról fogom kérdezni, hogy mik azok a tippek, trükkök, amiket a kezdő vállalkozók is tudnak alkalmazni annak érdekében, hogy javítsák weboldaluk elérését. 

Mit jelent a SEO és hogy is kell helyesen kiejteni?

Dallos Zoltán: Kezdjük is ezzel, hogy “seo” – ugye jól mondtam? Nemrégiben volt egy cikked arról, hogy hogy is kell ezt kiejteni, ezért gyorsan tegyük is ezt tisztába, hogy mi is ez, mit jelent és hogyan kell helyesen kiejteni?

Papp Gábor – The Pitch: A SEO a Search Engine Optimization kifejezésnek vagyis a keresőmotor optimalizálás kifejezésnek a rövidítése. Nagyon sokféleképpen ejtik a gyakorlatban, szerintem az egyik helyes verzió az SEO (ejtsd ‘eszíjó’) az angolos kiejtés a  másik a SEO (ejtsd ‘seo’) a magyaros kiejtés. Minden ami ezektől eltérő, az az én fülemet nagyon bántja. Ilyen lehet a ‘szeo’, ‘szííjó’, ‘esszeó’- gyakorlatilag bármi. Erről írtam 2019 augusztusában egy rövidebb, szórakoztató tartalmat. 

Maga a keresőoptimalizálás azt jelenti, hogy ha bárki rákeres egy kifejezésre, egy keresőben –  nagyon fontos, hogy nem csak a Google-ról van szó, de ma őt ismerjük itthon leginkább – akkor fogunk találni fizetős találatokat és alatta, akik nem fizetnek azok lesznek az organikus találatok. Az én feladatom az, hogy akikkel együtt dolgozom, azok a weboldalak az organikus találatoknál minél inkább előrébb szerepeljenek. Aki a TOP3 találatban van, az elviszi a kattintások 70%-át és a maradék 30%-on mindenki más fog osztozni. A cél tehát az, hogy a TOP3 környékén legyél az organikus találatoknál. 

Dallos Zoltán: Ami ugye forgalmat generál, az pedig bevételt generál az oldal tulajdonosának és így tovább…Mielőtt a szakmai részébe belecsapunk – mert lesz sok kérdésem, amivel szerintem értéket tudunk adni a Kedves Nézőknek – kicsit beszéljünk a Te történetedről. Hogyan jött a marketing világa és miért pont a keresőoptimalizálás felé indultál el a marketing széles palettáján? Mi ennek a rövid története?

Papp Gábor – The Pitch: A rövid sztorit megpróbálom inkább hosszan elmondani, csak hogy érthető legyen. 2007-ben kezdtem az egyetemet, Corvinus pénzügy-számviteli szakon, befejeztem három év alatt az alapszakot és ekkor el kellett menni szakmai gyakorlatra. 2009 nyara, felvettek az ERSTE Private Banking részlegére, aminek nagyon nagyon örültem, de hetekig eltűntek és nem is hívtak vissza. 

Így hát írtam nekik egy emailt, hogy mi a helyzet mire mondták, hogy nem tudják mennyire követem a híreket, de az elmúlt napokban összeomlott a világgazdaság. Mondtam, hogy tudom, követem, de szeretnék dolgozni azon, hogy visszaállítsuk a rendet. Mire azt a választ kaptam, hogy az elmúlt hetekben elküldték az emberek felét, úgyhogy igaz ugyan, hogy felvettek, de nem tudnak munkát adni – pontosabban adnak, csak nem fizetnek. Akkor elkezdtem mindenféle lehetőségek után kutatni, de mikor az egyetemen az alapszakot befejeztem lehetetlenség volt a végzettségemnek megfelelő szakmában, pénzügyi területen elhelyezkedni. Jött a kérdés, hogy mi a következő lehetőség és ekkor nyúltam vissza egy,  korában a középiskolában tanult tudás csoporthoz – nevezzük így.  

A középiskola egy részét az Egyesült Államokban töltöttem és volt egy olyan tantárgyam, hogy Web design & Photoshop, ahol megtanultunk PS-ot használni, jegyzettömbben (ez 2004) weboldalakat csinálni és mindent, ami grafikához kapcsolódott. Ezzel kezdtem  el “szöszölni”: mindenféle CD grafikák, borítók, weboldalak – az egyszerűbb dolgoktól indultam. Nagyon szerettem írni és egyszer írtam egy blogpostot egy weboldalra. A szerkesztéskor a post alján megjelent egy piros-zöld-sárga jelzőlámpa ikon, ami jelezte, hogy ez a tartalom nincs jól optimalizálva. Mondtam magamban, hogy ez nem létezik, hiszen én írtam és tudom, hogy arról szól a téma, amiről írtam. 

Elkezdtem nézni, hogy milyen javaslatokat ír ki és próbáltam – ma már tudom, hogy csak “belereszelni”- a kulcsszót ide-oda egészen addig, amíg  a lámpa zöld nem lett. Ezt követően publikáltam és büszke voltam magamra, nem is igazán foglalkoztam vele. Néhány héttel később valahogy eszembe jutott, hogy rá kéne keresni arra a kifejezésre, hogy megjelenik-e a posztom. Rá is kerestem és láttam, hogy a Google organikus találatok közül a harmadik helyen vagyok. Ekkor kezdtem el igazán utánaolvasni a témának, ennek szellemében megírtam a következő cikket, majd az azt követőket is. 

Dallos Zoltán: Milyen témában írtad az első cikket?

Papp Gábor – The Pitch: Gazdasági témában, üzleti modellek, üzleti tervezés – később ebből írtam az egyik szakdolgozatomat is. Visszatérve tehát innen indult a SEO, gyakorlatilag egy véletlen folytán. Azóta már tudom, hogy egy SEO plugin, ami telepítve volt adott nekem javaslatokat. A tartalmat követően aztán elindultam más SEO területek irányába is, technikai részre, online PR részre  is. Gyakorlatilag annak köszönhetően, hogy nem tudtam elhelyezkedni pénzügyi területen illetve, hogy ott volt az a plugin foglalkozom ma a SEO-val. 

Dallos Zoltán: És akkor ez ma már közel tíz éve történt?

Papp Gábor – The Pitch: Valahol ott, én már nem is tudom számolni. 

Dallos Zoltán: Egyébként én abban az időben pont az ERSTE-nél dolgoztam…. 🙂

Papp Gábor – The Pitch: Akkor lehettünk volna munkatársak! 🙂

Dallos Zoltán: Ha jól tudom a szakmai karrieredben volt pár váltás, dolgoztál különböző cégeknél, startupoknál és utána csináltad meg a saját ügynökséged. Mi volt a váltások fő oka és mit tanultál belőlük?

Papp Gábor – The Pitch: Online marketing freelancerként dolgoztam, majd az egyik legnagyobb ügyfelemhez – akinek korábban bedolgoztam –  mentem el dolgozni főállásban. Ez a cég egyébként technológiai cégek – ma már ezeket startupnak hívjuk –  inkubációjával foglalkozott. 

Gyakorlatilag a befektetői oldalon ültünk, de én nem a befektetéssel foglalkoztam, hanem a beérkező projektek gazdasági és marketing irányú átnézésével, emellett én csináltam a cég marketing tevékenységét is. Amikor úgy éreztem, hogy nem tartunk igazán sehova, és bár jó, de nem látom ebből a következő lépést, akkor rájöttem, hogy jó lenne egy kicsit megint visszamenni freelancer-nek. Szerencsére tudtam folytatni a SEO-s munkát, mert volt párhuzamosan pár amerikai projekt, amin dolgoztam és ezek bőven eltartottak így gyakorlatilag egyik napról a másikra már nem az irodába mentem be, hanem otthonról dolgoztam. 

Amikor újra freelancer voltam, akkor ajánláson keresztül talált meg egy technológiai startup, hogy nem szeretnék-e marketinges lenni. Ezt nagyjából két évig csináltam. Utána megint visszatértem a freelancer-kedéshez – most 2018-ban járunk – és ekkor jött az ötlet, hogy többen kezdjünk el együtt dolgozni. Korábban is működtünk együtt, az elején termelőszövetkezet jelleggel összeadtuk kinek mije volt, aztán 2018 második felében ennek hivatalos  céges szervezeti kereteket is teremtettünk és ma 8-9-en dolgozunk együtt.

Dallos Zoltán: Említetted, hogy külföldi ügyfeleknek is dolgozol. Ez annak köszönhető, hogy kint voltál, kint tanultál és voltak kinti kapcsolataid vagy azokat már mind itthonról tudtad szerezni? 

Papp Gábor – The Pitch: Kettős a történet, mert a legtöbb ügyfelem ajánláson keresztül érkezett. A gyakorlatban azt kell látni, hogy rengeteget segít, hogy kint tanultam, de nem az ügyfélszerzés miatt, tehát nem azért szerzek ügyfeleket, mert vannak kinti kapcsolataim, hanem mert gyakorlatilag anyanyelvi szinten beszélek angolul és magához a  SEO-hoz is értek. Valójában két nyelvet is tudok vinni, akár a magyart, akár az angolt. 

Dolgoztam egy technológiai céggel, a Risingstack-el, ami egy budapesti cég, ahol Node.js tanácsadással foglalkoztak akkor, amikor a node még nagyon pici volt. Ők az iparág TOP3 blogjává váltak és a forgalom döntő többségét az organikus forgalom hozza. Rajtuk keresztül  – mivel ők ismertek rengeteg fejlesztőt, technológiai céget, akik ugyanilyen kihívások előtt álltak, hogy “jaj de jó van termékünk és van szolgáltatásunk csak jöjjenek is még többen” – találtam meg nemzetközi környezetben embereket, pontosabban ők találtak meg engem és így kezdtem el velük dolgozni. 

Hozzátartozik, hogy a Risingstacknél egy évet fizetés nélkül csináltam pont azzal a céllal, hogy ez később egy ugródeszka lehessen a következő fizetős ügyfeleket behozni. Nagyon hálás vagyok nekik ezért a lehetőségért. Egyébként egy nagyon jó baráti kapcsolat volt az együttműködés mögött, ezért sem kértem érte pénzt, igazából a többi munka mellett gyakorlatilag hobbiból csináltam, mert tudtam, hogy egyszer ez be fog érni, ha mást nem akkor a tudás meg a referencia miatt. 

Dallos Zoltán: Érdekes, én is megéltem az alkalmazotti létből vállalkozóvá válást, ami nekem ugye A-ból B-be volt, neked inkább ingázás oda-vissza tehát nem voltak annyira éles határok, mert a tevékenységed hasonló volt, csak kicsit más sapkában vagy más cégben ültél. Visszagondolva melyik volt inkább komfortosabb neked, amikor teljesen a magad ura voltál, vagy amikor bedolgoztál egy cégnek és voltak keretek? Vagy mennyire volt kényelmetlen ilyen keretek között dolgozni?

Papp Gábor – The Pitch: Háromfelé kell szedni a sztorit, mert van egyszer a freelancer lét, amikor megvan a napközbeni szabadságod, ami egy cégnél is meg lehet, de amikor freelancer vagy, akkor tényleg szabad vagy, cserébe ott van, hogy minden hónapban meg kell azért dolgoznod, hogy legyen ügyfél, legyen projet, legyen teljesítés. Freelancerként is lehet jó életszínvonalon élni és jól keresni, ott a szabadság az ami az elsődleges tényező. 

Amikor alkalmazott vagy, akkor több a kötöttséged, egy kicsit kevesebb a munka és amennyire én látom ezen az online marketinges területen a fizetés is alacsonyabb. Tehát lehatárolt doboz, ebben a dobozban jól kell teljesíteni, nem kell a dobozt szétfeszíteni ezért ideális esetben kapsz egy jó, elfogadható összeget. Nincs szabadságod, de nem is kell egyébként állandóan terhelni magad. 

És van a harmadik lépés, amiben most vagyok, ez valahol a freelancerségnek és a cégnek a kombinációja, csak itt én vagyok éppen a tulajdonos is, aki az egészet csinálja. Melyiket szereti az ember a legjobban? Akinek szabadság vágya van, az a freelancer létet imádja, akinek a hó végén ott kell legyen az összeg, az pedig az alkalmazotti lét irányába fog húzni. 

Ez a kettősség jelenik meg nagyon sok embernél. Én nagyon szerettem freelancernek lenni. Nálam a freelancerség az egyenlő a home office-szal, imádok otthonról dolgozni úgy, hogy nem zavar senki. Az asztalom is úgy  nézett ki, hogy szándékosan a fal felé volt fordítva, hogy amikor elgondolkozom, akkor csak egy fehér falat látok, amitől inkább dolgozom tovább. Érdekes volt, hogy nálunk a dolgozó szobámat egy pár évvel ezelőtt a gyerekszoba váltotta fel, a kislányomé és onnantól kezdve megszűnt az otthoni munkavégzés lehetősége. 

A freelancer létben nagyon sokan a szabadságot abban látják, hogy kávézóban dolgozok, közösségi irodában, beülök ide-oda, ez a része nekem is ment de én otthonról sokkal jobban szerettem. Tudtam, hogy leülök, dolgozok, haladok, vége. Meg voltak a keretek, hogy mennyit dolgoztam akkor egy nap és milyen ritmusban vagy milyen ütemben. Valahol e között válik el a kettősség, hogy mennyire vagy szabad, mennyire vagy bezárt, ezt mennyire kompenzálják. 

Most amikor tulajdonosként dolgozom – nincs benne titok – lényegesen jobban keresek, mint freelancerként, cserébe sokkal több a kötöttség, picit több a stressz, több a munka, vagy ha nem is több, másabb a felelősség. Főleg akkor, amikor 8-9 embernek a munkájáért, havi fizetéséért meg kell mindent tenni. Ebben a státuszban például a hó végén megmaradó összeg az, ami még tovább tudja az embert motiválni, amiért még bevállalod azt a plusz egy projektet is, Freelancerként ez az, amit jobban el tudsz engedni, mert ott annyit csinálsz amennyi jólesik. 

Könyv ajánlások kezdő vállalkozóknak

Dallos Zoltán: Említetted a helyszíneket, mindegyik helyszínnek megvan a szépsége, előnye hátránya, az otthoninak, a kávézónak és a co-working irodának is, ez egy külön fejezet lehetne, hogy hol és hogyan lehet dolgozni. Még egy gondolat ide a vállalkozás indításhoz: erről is volt egy nagyon jó cikked, most nemrég jelent meg egy vendégpost valahol, hogy milyen könyveket javasolsz kezdő vállalkozóknak és miért azokat. Hogyan kapcsolódnak a sztoridhoz ezek a könyvek és tapasztalatok?

Papp Gábor – The Pitch: A vállalkozás indításnak többféle motivációja van. Van, aki azért indít vállalkozást, mert szeretne plusz pénzre szert tenni és a vállalkozást a főállása mellett fogja csinálni. Vannak olyan emberek, akiknek a pénzügyi-gazdasági típusú könyvek azok, amik nagyon mennek. Ebbe a válogatásba nem raktam bele, mert kevesen vannak akik ebből az irányból közelítik ezt meg ezt a dolgot, de ebben a témában ajánlom Mike Michalowicz Profit first című könyvét, ami arról szól, hogy a céget meg az egész tevékenységet, amit csinálni fogok úgy tervezem meg, hogy először kiszámolom, hogy mekkora lesz a profitom. Nem az a lényeg, hogy árbevételt generálok, hanem az, hogy tudjam, hogy miért dolgozok, mit kell elérni és ebből próbálom meg visszafejteni az egészet. Gazdasági oldalról ez egy nagyon jó könyv. 

Van olyan ember, akinek területi motiváció kell, mégpedig az, hogy mivel érdemes foglalkozni, mik a trendek, mik az érdekes dolgok, mi az ami olyan niche lehet, ami nekem jól áll? Mert a marketingen belül is lehetsz szövegíró, csinálhatsz Facebook oldalakat,elindulhatsz a design vonalra is. Van, aki webfejlesztőként képzeli el magát, van, aki email marketing irányba megy el – teljes a spektrum. Lehetsz egyébként szektor specifikus is, amikor rámész kizárólag a fogászatok Facebook oldal menedzsmentjére, megkeresel sok ilyen oldalt, ha van 6 oldalad az már ki tud termelni egy nyugodt freelance életet. 

És vannak azok a típusú emberek, akiknek általános motivációra van szükségük, hogy valami inspiráló történetet olvassanak. Ez lehet valakinek az életrajza, mint például Elon Musk-nak vagy a NIKE alapítójának vagy lehet ennél egy kicsit elvontabb önfejlesztő, önismereti történet is, ahol rájöhetsz arra,  hogy “most ez jó nekem nekem? nem jó nekem? kell? nem kell? élvezem?” 

Nagyjából ez a spektrum. 

Dallos Zoltán: A Te személyes kedvenceid?

Papp Gábor – The Pitch: Nehéz megmondani, mivel pénzügyes vagyok engem általában a gazdasági jellegű könyvek vonzanak, illetve az érdekes életrajzok. Nagyon érdekes, hogy amikor egy jó könyvet ajánlanak, akkor soha senkit nem hallottam még arról, hogy “ezt a könyvet csak a 40. oldalig olvasd el”. Nekem rengeteg olyan könyv van, amit elolvasok és azt érzem, hogy ez nagyon jó, de ezt most félre kell tennem, mert amit én innen kivettem azt most már alkalmazni és használni tudom, és lehet, hogy ott van még 360 oldal, ami ugyanúgy nagyon jó, csak mire azon végig megyek, addigra elfelejtem, hogy az az impulzus, amit itt kaptam, az egyébként tök jó. 

Ebből a szempontból az egyik legjobb üzleti-gazdasági könyv a BaseCamp alapítóitól Jason Fried és David Heinemeier Hansson-tól a Remote: témakörben egy olyan könyv, ami esszé jelleggel épül fel. 3-4-5 oldal egy esszé, nem hosszú sztorikat építenek fel és  nem óriás eposzokat írnak, hanem pont olyan hosszúságú történeteket, amit bármikor elő tudsz venni, bárhol ki tudod nyitni, mindig van benne érték. Az egyik Amazon-os review írta azt, hogy ez nem egy könyv és ezzel teljesen egyetértettem, de míg ő 1 csillagot adott rá az értékelésben én azt mondtam, hogy pont emiatt 5 csillag, mert nem kell egy hétig vagy egy hónapig olvasnom őket, hanem nagyon gyorsan ki tudom az értéket venni belőlük. 

Rengeteg olyan könyv van a válogatásomban is, aminek olvastam mondjuk 4 fejezetét. Elolvastam, hogy miről szól az egész, de én abból a 4 fejezetből egy csomó értéket ki tudtam szedni, és igazából nagyon sok könyvnél ez a cél. Nem az a lényeg, hogy végig szenvedd magad rajta, hanem ha egy könyv jó, akkor szedd ki az értéket, de olyan is van, hogy egy könyv nem jó. Ne azért menj rajta végig mert valaki azt mondta, hogy ezt el kell olvasnod, hanem mert értéket találsz benne és nálam van, amikor az érték 12 oldal után megszületik. A NIKE alapító életrajza pont ilyen volt.

Azt hiszem a második fejezet végéig jutottam és ma is ott van a polcon, hogy egyszer elolvasom, de pontosan emlékszem arra a két fejezetre.  Tudom, hogy honnan hova jutott el és nekem addig nagyon kellett az a könyv, adott egy plusz impulzust, hogy menjek tovább és megvalósítsam azt, ami akkor épp eszembe jutott azzal kapcsolatban.  

PPC (fizetett hirdetések) vs. SEO (keresőoptimalizálás) szempontok – előnyök, hátrányok

Dallos Zoltán: Nézzük meg a szakmai részét is kicsit, mert ez egy állandó “vita” a szakmán belül –  próbálják mindig meggyőzni egymást a PPC-sek és a SEO szakértők –  hogy most akkor melyik a jobb és melyikkel kell foglalkozni. Nyilván almát a körtével hasonlítunk össze, mindkettőnek megvan a maga funkciója, de Neked a SEO oldalról mik a fő érveid a PPC mellett vagy ellen és szerinted milyen arányban érdemes ezeket használni egy kezdő vállalkozásnál? Amikor valaki kezdi építeni a vállalkozását, melyikben milyen távon érdemes gondolkoznia szerinted?

Papp Gábor – The Pitch: A válasz nagyon egyszerű. Hosszú távon AdWords-özni elképesztően drága tud lenni. Főleg akkor ha sok egyéb szereplő is belép a piacra, akkor a bid-ek mennek szépen felfelé és igazából el tudsz jutni oda, hogy a profit margin-od felett kell, hogy hirdess – tehát valójában veszítesz azzal, hogy Te egyébként hirdetsz. Ez nagyon gyakran előfordul. 

Pontosan itt rejlik a SEO egyik előnye, hogy a kattintásokért nem kell fizetni és ha jó organikus pozíciót tud kialakítani, annak hosszú távú hatása lesz. Bele kell tenni a pénzt az elején is, közben is, de nem akkora mértéket, mint a Google Ads-be. A Google Ads zsenialitása, hogy ha most setup-olsz egy kampányt, az néhány percen belül, de legkésőbb holnap már futni fog és amilyen kulcsszavakra hirdetsz, arra már most tudsz forgalmat terelni. 

Ezzel szemben a SEO-nak van néha ilyen 6-9 hónapos átfutása: ma elkezded- 2019 közepén – és 2020 februárra vagy márciusra érik be az a munka, amit csináltál. De ha Te most egy karácsonyi kampányra készülsz szeptemberben, akkor nincs rá időd, hogy ezt megvalósítsd, mert a céged addig csődbe megy kétszer. Lehet, hogy a 2020-as Karácsonyra odaérsz, de addig el kell jutni. Ha valakinek időnyomása van, akkor a Google Ads egy jó dolog. 

Nagyon gyakran azt látom, hogy elkezdenek Google Ads-el foglalkozni, és amikor elkezd nagyon-nagyon terhessé válni a havi költés, akkor abból egy részt – 10-20%-ot – lecsípnek és abból kezdenek a SEO-ba átcsoportosítani. Általános javaslatként azt mondanám, hogy érdemes kipróbálni az AdWords-öt, ha másért nem, akkor azért, hogy lássuk melyek azok a kulcsszavak, amik konvertálnak, mert utána azokra lehet tartalmat építeni, blogpostot írni, szolgáltatás oldalt létrehozni. 

Sok olyan technika van, ahol lehet kombinálni a kettőt, de egy biztos: hosszú távon az AdWords nagyon drága, de kezdeti időszakban hatékony tud lenni. Én nem vagyok ilyen óriás SEO vs. PPC örök ellentét fenntartó, mert látom mindkettőnek a szerepét és a hatását, de én mindig a költség-kímélő hosszú távú megoldásokban gondolkozom és a SEO az ideális megoldás erre. 

Dallos Zoltán: Itt ugye tényleg az a kérdés, hogy valaki tudja-e ezt finanszírozni fél évig, egy évig vagy akár másfél évig? Hisz-e benne annyira, hogy kitart akkor is, ha az elején még nem látja adott esetben az eredményét, mert bele kell tenni a sok-sok tartalmat. Lehet azt is mondhatjuk, hogy inkább az a kérdés milyen arányban allokálod a pénzt, fele-fele vagy 70-30 és ennek az arányát mozgatni, de érdemes mindkettővel foglalkozni. 

Papp Gábor – The Pitch: Így van. Én azt mondanám, hogy az elején érdemes az AdWords-öt megnézni, megpörgetni és utána szépen lassan azt csökkenteni és a SEO-t növelni. Az más kérdés, hogy én AdWords-öt nem nagyon futtatok, de látom hogy vannak, akik kombinációban nagyon jól tudják csinálni. Az nagyon ritka, hogy valakinek nincs SEO-ja és az AdWords-ből meg dől a pénz.  Mert az a pénz, ami oda elmegy, abból sokkal jobb SEO eredményeket lehet elérni. Ezért van, hogy az Ads-ból átcsoportosítanak sokszor a SEO csapatra, vagy a SEO budgetre mondjuk egy külső szakértőnek. 

Első lépések a SEO javításához

Dallos Zoltán: Ha nagyon az alapokat nézzük, szerinted mi az a pár dolog, amit egy kezdő vállalkozó, akinek van egy cégbemutató weboldala nézzem meg, hogy egy picit tudjon javítani az állapotán. Mivel érdemes kezdeni? 

Papp Gábor – The Pitch: A legelső lépés, hogy valamilyen típusú analitikát legalább telepítsen fel, ugyanis bármikor, amikor később eljut oda, hogy valakinek a segítségét kéri, egy szakértőt kér meg, az lesz a legelső kérés, hogy a Google Analytics-hez és a Google Search Consol-hoz adjon hozzáférést. Ez olyan, mint amikor elmész az orvoshoz és kér egy röntgent, kér egy CT-t és kéri a korábbi leleteid. Ha azt mondod, hogy itt a weboldal, az majdnem olyan, mintha bemennél az orvoshoz aki rád néz és azt tudjuk, hogy valami baj van, de nem tudjuk mi. Ezek mindenképp kellenek. 

A Google Analytics nagyon sok ember számára ismert, feltelepíted és fut a saját weboldaladon. A Google Search Consol ezzel ellentétben a weboldalad és a Google keresés közötti forgalmat nézi: Mire keresnek az emberek? Mire kattintanak? Milyen technikai hibák vannak a weboldaladon? Ezt külön kell bekötni – a leggyakoribb hiba, amit látok, hogy a Search Consol nincs bekötve. Onnantól kezdve, hogy nincs bekötve, nincsenek meg a historikus adataid sem. Ez viszont szükséges ahhoz, hogy legyen egy látlelet, egy röntgen arról, hogy Te igazából milyen állapotban vagy most. A legelső lépés tehát, hogy ez legyen bekötve, még ha nem is nézed minden nap, csak legyen ott, működjön és gyűjtse az adatokat. 

Ennek a két rendszernek a beállítása nagyjából 20 perc munka valakinek, ha ezért kifizetsz 20-30 ezer Ft-ot később meg fog térülni. 

Innentől kezdve jön minden, ami erre épül: például a Search Consol-ban tudsz olyan adatokat megtalálni, ami alapján látod, hogy milyen kulcsszóra találnak meg Téged. Arra keresnek, hogy “5. kerületi kávézó” vagy “bababarát kávézó” vagy “kutyabarát kávézó”? Ebből a következő lépés, hogy látod kik a versenytársaid. Kik azok, akik azokra a kulcsszavakra, amikre Te szeretnél jól szerepelni szintén jól szerepelnek? Megpróbálod visszafejteni azt, hogy ő miért szerepel jobban: Több tartalma van? Jobb tartalma van? Régebb óta építi a weboldalt és egyszerűen csak előrébb jár 2-3 évvel?  

Rengeteg egyéb weboldal, hírportál ír róla, hivatkozik rá és ez segít, hogy ő előrébb kerüljön? Ez egyfajta elemző típusú munka, ahol meghatározod azt, hogy a weboldaladhoz kik lesznek azok, akik versenytársak a Google keresésekben és megpróbálsz hozzájuk jó értelemben véve hasonulni de úgy, hogy különböző is maradj.  Fontos, hogy  legyen legalább annyira jó tartalmilag, technikailag és a különböző oldalakról rámutató linkek tekintetében is.

A SEO 3 pillére: Tartalmi, technikai beállítások és linképítés

Dallos Zoltán: Ez a három csoport van ugye? A tartalmi a technikai meg a linkelések hozzád? Erre a háromra lehet felbontani leginkább a tevékenységet.

Papp Gábor – The Pitch: Ha le akarunk menni nagyon az alapokhoz, akkor van a 3 SEO pillér: technikai SEO, tartalmi SEO és a linkek, hivatkozások része. Valójában az, hogy egy weboldal előrébb vagy hátrébb szerepel, mint egy másik ennek a háromnak a kombinációjából jön ki. Ha Te minden kategóriában jobb vagy, mint az összes többi versenytárs, akkor hosszú távon Te fogsz előrébb szerepelni a rangsorban. Igazából ez egy oknyomozó munka, megpróbálni felfedezni, hogy miben jobbak a versenytársak és azt a részt erősíteni úgy, hogy ne legyen olyan rész ahol viszont nagyon gyengék vagyunk. 

Tehát hiába van nagyon jó tartalmad ha a weboldalad például nem mobilbarát vagy nagyon lassan tölt be. Van egy minimum elvárás, amit meg kell tudni ütni és utána alkalmazkodni az összes többi versenytárshoz illetve ideális esetben jobbnak lenni egy-egy kategóriában. 

Dallos Zoltán: Ha az alapok rendben vannak akkor ki lehet mondani olyan súlyozási arányt, hogy ebből a háromból melyik a fontosabb? Vagy egyenlően fontos mind a három?

Papp Gábor – The Pitch: Iparág-függő. A klasszikus gazdasági SEO-s válasz az lenne, hogy “attól függ”. Nagyon látni kell azt, hogy milyen iparágról és milyen területről van szó. Mondok egy konkrét példát és akkor érthető lesz. Ha Te szeretnél egy weboldalt mondjuk fogászati témakörben összerakni, akkor ott nagyon egyértelmű, hogy azok a weboldalak szerepelnek lényegesen jobban, akiknek nagyon széles tartalom-palettájuk van a fogászati betegségekről, kezelésekről, árakról, megoldásokról. Az egy tartalom-dominált iparág. 

Dallos Zoltán: Ez alatt azt értjük, hogy rengeteg blog post, szakmai cikk, magyarázó cikk, leírások szerepelnek – mind olyanok, amik tájékoztatják a látogatókat, és ami miatt nagyobb lesz az oldalon töltött idő, kisebb a visszapattanási arány stb. és ezáltal azt érzi a Google, hogy az egy minőségi “enciklopédia”, amit ott találunk?

Papp Gábor – The Pitch: Így van. Vannak olyan területek –  ezek jellemzően a B2C  – iparágakban jellemzőek – ahol Te a végfelhasználót fogod kiszolgálni, ilyen például a fogászat is. Ezek olyan típusú területek, amire nagyon sokan keresnek. Amire nagyon sokan keresnek arra nagyon sokféle tartalmat fog a Google kiszolgálni, tehát egy fogászat esetében például a tartalomgyártás az abszolút elsődleges. Ha egy teljesen másik példát nézünk – egy B2B iparágat – Te szeretnél egy céges irodát kivenni. 

Sokkal kevesebben keresnek céges irodára, mint különböző fogászati betegségekre, mert ha fáj a bal hatos akkor arra keresel. Irodát egy cég ideális esetben 5-10 évente keres, ez hozza elő azt, hogy kevesebb a keresés, sokkal limitáltabb a keresési kifejezések száma, tehát ezt az iparágat nem a tartalom fogja jellemzően dominálni. Egy fogászati iparágban a tartalom a lényeg, ha Te szövegíró vagy akkor ott lehetsz zseniális SEO-s, de ha egy iroda kiadással foglalkozó piacon vagy akkor a tartalomírás a Te weboldaladra nem fog versenyelőnyt jelenteni, ott sokkal inkább a rád hivatkozó külső linkek számítanak, ezek fogják eldönteni, hogy Te előrébb vagy hátrébb szerepelsz. 

Az iparág és a piac típusa döntően befolyásolja, hogy a 3 SEO pillér közül melyik mennyire fontos. A Google azt mondja, hogy a linkek a TOP1-2 faktorban mindig benne vannak, amik eldöntik, hogy ki szerepel előrébb vagy hátrébb. Valójában ezt úgy kell elképzelni, hogy a technikai feltételek a minimum limitet határozzák meg és arra épül rá a link és a tartalom. És attól függően, hogy a link és a tartalom milyen arányban jelenik meg, azt döntő többségében az iparág fogja meghatározni. Az iparágat a B2B és a B2C terület fogja megadni, meg értelemszerűen a tartalmi niche-ek is. 

Dallos Zoltán: Nagyon érdekes megközelítés, és érdekes látni, hogy milyen logikája és struktúrája van ennek a területnek. Azt ugye jól tudom, hogy a rád mutató linkeknél nagy jelentősége van annak, hogy az az oldal mennyire hiteles, milyen domain ratingje és egyéb paraméterei vannak? Tehát nem mindegy, hogy egy nagy és hiteles portál hivatkozik rád, vagy egy tegnap alapított blog – ennek is van jelentősége, hogy milyen magazinokba, oldalakra tudsz bekerülni. 

Papp Gábor – The Pitch: Így van. Két szempontot kell ilyenkor mérlegelni, amikor egy linket tudsz szerezni valahonnan. Ez a link jöhet egy szakmai partnertől, egy szakmai blogról, vagy egy hírportálról. Az egyik faktor a tartalmi relevancia. Ha egy kutya webshopot csinálsz, például kutya kajákat árulsz és egy kutya nemesítéssel foglalkozó weboldal hivatkozik rád, akkor a területi egyezés miatt ez egy releváns tartalom tud lenni. Ezzel ellentétben ha egy ruha webshop fog rád hivatkozni, az nem egy releváns tartalom. 

A gyakorlatban az egyik szempont, hogy szeretnél egy releváns weboldalról linket, a másik pedig a hitelesség. Mennyire hiteles az adott weboldal a Google szemében? Erre vannak különböző mutatók, jellemzően 0 és 100 közötti értéket határoznak meg, minél magasabb az érték, annál hitelesebb. Ezt a hitelességet az alapján mérik, hogy az adott weboldalra hány más weboldal hivatkozik. Ez nagyjából olyan, mint mikor megkérdezzük, hogy ki a legjobb focista, vagy ki a legjobb edző, vagy ki a legjobb közgazdász – és az lesz a legjobb, akire mindenki azt mondja, hogy ő a legjobb. Ugyanígy működnek a linkek is. 

A link valójában egy szavazat arra, hogy Te hiteles vagy az adott témában. Hitelességet lehet szerezni nem releváns, de hiteles oldalról, ilyen például egy Index cikk a kutyakajás weboldaladra és innentől kezdve az Indexről van egy linked, ami egy hiteles weboldal, de kutyakaja témában azért nem annyira releváns. A legjobb linkek azok, amik hiteles és releváns oldalról jönnek, a második legjobb az, ami releváns de nem annyira hiteles, a harmadik, ami hiteles de nem releváns és vannak a hitványak, ami se nem releváns, se nem hiteles. 

Dallos Zoltán: Ez akár még káros is tud lenni?

Papp Gábor – The Pitch: Lehet. 

Dallos Zoltán: Mi az, amit semmiképpen ne csináljon senki? Hova ne regisztráljon be? Van-e olyan link gyűjtő-oldal, amit inkább kerülni kell?

Papp Gábor – The Pitch: Azt szoktam mondani, hogy az a weboldal, amire ránézel és Te mint egy értelmes felhasználó elképedsz, hogy “ez micsoda?” – onnan ne szerezz linket. Az amit megnézel és normális weboldalnak látszik, még akkor is ha kicsit csúnya, mert 15 éve csinálja a Marika néni és ő reszelte össze a html-t még jegyzettömbbe, attól még lehet egy tök jó weboldal, ami tematikus és releváns, legfeljebb nem néz ki szépen. Én a “szem-tesztnek” szoktam hinni, az a weboldal, ami borzasztó tartalom és egyéb szempontból is, ott egyértelmű, hogy senki nem kattintana a te linkedre és ezt érdemes kerülni. 

Dallos Zoltán: Azt is lehet mondani, hogy a Google azt keresi, ami életszerű és a mögöttes algoritmusokat ahhoz próbálják igazítani, hogy minél inkább az életszerűséget próbálja leképezni és a trükközéseket igyekszik kiszűrni.

Papp Gábor – The Pitch: A Google egyik legnagyobb kém eszközét úgy hívják, hogy Google Chrome. A Google Chorme-on keresztül a Google pontosan tudja, hogy a kis mókusok milyen linkekre kattintanak. Ha olvasol egy Index cikket és abban van egy link, amire rákattintasz és minderre Te Chrome-ot használsz, a Google pontosan tudja, hogy honnan hová ment a forgalom az adott linken keresztül, tehát ez valójában felhasználókat vitt át a másik oldalra, ennek a linknek van értelme. 

Ezzel szemben ott vannak a trash, random weboldalak, amin nincs látogató, nincs forgalom, nem kattint rá senki – ezeknek az értéke nullával egyenlő. Ha ezt valaki nagyon nagy tételben csinálja és olyan oldalakra regisztrál vagy kap linket, akkor az még kifejezetten káros is lehet, mert vannak olyan algoritmusok, amik büntetik ezt a fajta link szerzést, link építést. 

Dallos Zoltán: Sok kezdő vállalkozó úgy gondolkozik, mondjuk a marketingről, hogy megtérülést vár tőle. Ezt sokszor nehéz kimutatni, hogy az az adott tevékenység ténylegesen mikor térül meg. Az a pénz, amit elköltöttél hirdetésre, amit belefektettél egy marketinges menedzsment idejébe, vagy amit ilyen hosszú távú keresőoptimalizálásba fordítottál. Látsz-e olyan számokat vagy tudsz-e konkrét példákat mondani akár iparáganként, hogy amikor erre fókuszáltatok az milyen időtávon térült meg? 

Papp Gábor – The Pitch: Ahhoz, hogy mérni tudj mindent vannak alapfeltételek, amiknek teljesülnie kell. Az egyik az az, hogy mérhető az a tevékenység ahogy Te konvertálni tudod a felhasználókat. Egy webshop esetén ez működik, hiszen bejön a felhasználó, kosárba rak egy terméket, megvásárolja azokat és vissza tudod követni, hogy ő organikusan jött-e vagy az ő keresési előzményeiben volt-e organikus segítség. Ez alatt azt értem, hogy ő rákeresett valamire, de lehet, hogy később egy email-en keresztül jött vissza az oldalra – ezt hívják asszisztált konverziónak. 

Ezeket egy ilyen weboldal esetében, ha jól van beállítva az analitika, akkor lehet mérni és tudsz belőle valamilyen szempontból megtérülést számolni. Rengeteg olyan weboldal van viszont, ahol nem tudod a konverziót egyértelműen végigkövetni, mert van benne egy online rész de onnantól kezdve telefonon fognak felhívni vagy bemennek az üzletbe, vagy emailt írnak vagy egy form-ot töltenek ki de aztán megint másik csatorna irányába halad a folyamat. Ha a folyamat csak digitálisan zajlik és végigkövethető, akkor nagyon jól lehet mérni. Amint történik benne bármi egyéb, a mérés már nagyon pontatlan lesz. Emiatt azt szoktam mondani, hogy minden egyes kutatás azt bizonyítja, hogy hosszú távon az organikus a legköltséghatékonyabb csatorna. 

Ugyanakkor vannak olyan időpillanatok, amikor egy Facebook hirdetésbe kell tolni a pénzt, vagy egy Google Ads-et kell megnyomni. Én az organikusnak az erejét szoktam kihasználni, hogy hosszú távon lehet vele építkezni, illetve jól lehet kombinálni más csatornákkal. Mondok egy példát: csinálsz egy olyan weboldalt, ahol valamilyen terméket vagy képzést akarsz árulni – ez lehet egy infotermék, egy PDF vagy egy videós kurzus. Ezt te évente egyszer vagy kétszer akarod megnyitni, akkor meg tudod csinálni, hogy a Facebook hirdetést kizárólag azokra az emberekre célzod, akik az elmúlt fél évben jártak a weboldaladon. 

Az organikus forgalom hozza be őket, a Facebook Pixel-el elmented az adataikat és utána amikor hirdetni kell, nem azt mondod majd, hogy a 18 és 22 közötti budapestiekre hirdetek, hanem engem az érdekel, aki járt a weboldalamon, ismeri a márkát és ezt lehet még tovább szofisztikálni. Továbbmenve például csak azokra hirdetek, akik jártak a képzések aloldalon, de nem jutottak át a fizetés aloldalra: érdeklődött, de akkor nem vett, dobjunk rá egy kedvezményt, valamilyen időkorlátos vagy összeg alapú kedvezményt és ezzel próbáljuk meg visszahozni. 

Ezek azok az elemek, amikor ki tudjuk mutatni, hogy 40.000 Ft-ot költöttem Facebook hirdetésre és hoztam belőle 600.000 Ft bevételt. Igen, csak a Facebook hirdetésnek a sikerességét azt tette lehetővé, hogy előtte SEO-ztál. Ezeknek az összegeknek az allokálása, hogy mit hova számítasz bele borzasztóan nehéz. Egy biztos: a SEO közép és hosszú távon a legjobb megtérülést jelentő online marketinges csatorna. Egy csatornának szokott a SEO-nál jobb megtérülése lenni, de az nem online, ez pedig a “word of mouth” , amikor szájról szájra jár, hogy az egy jó étterem, az a másik pedig egy jó szolgáltató.